Védjegy

Mi az a védjegy és mire jó a védjegybejelentés?

A védjegy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a vevők számára, hogy egyértelműen megkülönböztessék a védjegy tulajdonosának termékeit vagy szolgáltatásait a versenytársakétól. A fogyasztók, kereskedelmi és üzleti forgalomban a vevők számára az áruk vagy szolgáltatások azonosítását elsősorban a termékek vagy szolgáltatások vizuális megjelenése, vagyis a védjegy biztosítja. A védjegyoltalom, mint iparjogvédelmi eszköz, lehetővé teszi a tulajdonos számára, hogy kizárjon másokat a védjegy használatából. Ezzel biztosítja, hogy mások ne használhassák jogosulatlanul a védjegyet, ne manipulálják a vásárlókat és ne éljenek tisztességtelen előnyökkel.

Az online kereskedelem gyors növekedése miatt a védjegyoltalom szerepe különösen fontossá vált, mivel segít megelőzni a vásárlók megtévesztését, valamint a gyártók és szolgáltatók károsítását. A védjegyoltalom egy vagyoni értékkel bíró, forgalomképes jogot biztosít a jogosultjának, amelyet használatba adhat, megterhelhet, vagy akár értékesíthet.

A védjegy olyan lajstromozott megjelölés, amely pontosan és egyértelműen ábrázolható, és célja, hogy az árukat és szolgáltatásokat azonosítsa, valamint megkülönböztesse azokat mások hasonló termékeitől és szolgáltatásaitól.

Védjegybejelentés nagy előnye, hogy akár egyetlen bejelentéssel oltalom igényelhető a Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv bármely tagországában. A védjegyoltalom biztosítja a védjegy tulajdonosának az általa használt megjelölés kizárólagos jogát az oltalmazni kívánt körre vonatkozó árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások vonatkozásában. A vállalkozások a védjegyoltalom megszerzésével képesek lehetnek megvédeni az általuk forgalmazott termékek és szolgáltatások megnevezéseit, megakadályozhatnak másokat abban, hogy hasonló megnevezésekkel kínáljanak termékeket vagy szolgáltatásokat.

Miben segít irodánk?

Bár a védjegy bejelentése akár egy egyszerű űrlap kitöltésével is megtörténhet, a védjegy kialakítása és az oltalom megszerzése sokkal összetettebb folyamatot igényel. Fontos a védjegy terjedelmének pontos meghatározása, a területi hatály tisztázása, valamint annak biztosítása, hogy a védjegy megfeleljen az oltalom követelményeinek. A védjegy oltalmának olyan szempontjait is figyelembe kell venni, amelyek érintik például az esetleges elsőbbségi jogokat, személyiségi jogokat, szerzői jogokat, továbbá az árujegyzék kialakítását, és a védjegy jogi típusait – mint például a szóvédjegyek, ábrás védjegyek, térbeli védjegyek, pozíció védjegyek, mintázat védjegyek, színvédjegyek, hangvédjegyeket, mozgásvédjegyek, multimédia-védjegyek, hologram-védjegyek, illatvédjegyek, és egyéb védjegyek, illetőleg együttes védjegyek, tanúsító védjegyek stb. elhatárolása.

Ügyvédi irodánk segítséget nyújt továbbá a védjegyoltalommal összefüggő olyan jogi kérdésekben, és különböző védjegyjoggal kapcsolatos ügyekben, mint például észrevételezés, felszólalás, törlési eljárás, a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárás, valamint védjegybitorlási eljárások.

Hogyan szerezhető védjegyoltalom?

Védjegybejelentéssel magyar, európai uniós védjegy, illetőleg nemzetközi védjegy szerezhető. Annak eldöntésére, hogy melyiket érdemes választani, több szempontot érdemes mérlegelni. Magyarországon a védjegybejelentések fogadását és lajstromozását a Szellemi Tulajdon Nemzetközi Hivatala végzi.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) végzi az EU-szerte használt európai uniós védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatos teendőket, és gondoskodik a szellemi tulajdonhoz fűződő európai uniós jogok érvényesítéséről az összes tagállamban.

Nemzetközi védjegybejelentés esetén a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) nemzetközi Irodája a megjelölést az alaki vizsgálat és az árujegyzék ellenőrzése után lajstromozza és hivatalos lapjában meghirdeti. Ebben az esetben – eltérően a magyar és az európai uniós védjegyektől – a lajstromozás nem jelenti az oltalom végleges megadását. A kiterjesztésben megjelölt nemzeti hivatalok a lajstromozástól számított egy éven belül (egyes országokban 18 hónapon belül) kifogást emelhetnek a lajstromozással szemben, amelyet a WIPO-n keresztül megküldenek a bejelentőnek. A megjelölés abban az esetben kerül lajstromozására, ha nem érkezett kifogás az adott nemzeti hivataltól vagy ha a bejelentő eleget tesz a hivatali kifogásban foglaltaknak.

Hogyan szerezhető védjegyoltalom Magyarországon?

A védjegy-lajstromozási eljárás elindításához bejelentést kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH), amelyben csak egyetlen megjelölés oltalmazása igényelhető. A bejelentésnek tartalmaznia kell a megjelölést, az árujegyzéket és a bejelentő elérhetőségeit. Az SZTNH ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a bejelentési nap elismerésének feltételei, és a bejelentő befizette-e egy hónapon belül az igazság-szolgáltatási díjat, különben a bejelentést visszavontnak tekintik. A díj megfizetése után a Hivatal alaki vizsgálatot végez, amennyiben a bejelentés megfelel az alaki követelményeknek, érdemi vizsgálat következik, majd elkészíti a kutatási jelentést, és ha összetéveszthető védjegyet talál, a bejelentő dönthet a bejelentés folytatásáról. Amennyiben a három hónapos felszólalási határidőn belül egyetlen felszólalás sem érkezik más ütköző védjegy (védjegybejelentés) jogosultjától, a védjegyoltalom lajstromozásra kerül. A döntések ellen megváltoztatási kérelmet lehet benyújtani. Gyorsított vagy különleges gyorsított eljárás is kérhető, de a díjat határidőre meg kell fizetni.

Nemzeti védjegybejelentés hivatali alapdíjai (2025 április):

A védjegybejelentés díja a megjelölt áruosztályoktól védjegybejelentés típusától függően változó, alapesetben (nemzeti alap védjegybejelentés) az alábbiak szerint alakul:

a) egy áruosztály esetén 81 000 forint

b) két áruosztály esetén 108 000 forint

c) három áruosztály esetén 148 500 forint

d) négy áruosztály esetén 202 500 forint

e) további osztály után osztályonként 54 000 forint

További díjtáblázatok: www.sztnh.gov.hu

Mire kell ügyelni a védjegybejelentés megadását követően?

• Védjegy használati kötelezettség: A 1997. évi XI. törvény 18. §-a szerint a védjegyjogosultaknak használati kötelezettségük van. Ha ezt nem teljesítik, akkor a nem használt védjegy nem képez lajstromozási akadályt más, későbbi bejelentéshez, és kérhető a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása. A védjegy használatát a lajstromozást követő öt éven belül el kell kezdeni, és nem lehet abbahagyni öt évig. Ha a használat elmarad, a jogosultnak igazolnia kell annak okát. A törvény a védjegy "komoly" használatát várja el, amely lehet reklámozás, üzleti levelezés, vagy egyéb mód, amennyiben rendszeres és jelentős. A védjegy jogosult engedélyével történő használatot úgy kell tekinteni, mintha ő maga használta volna.

• A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig érvényes, és korlátlanul megújítható. A megújítás kérelemre történik, és ha nem nyújtanak be megújítási kérelmet, az oltalom lejár a határidő után. A kérelem a lejárat előtt legfeljebb hat hónappal nyújtható be, a megújítási díj kifizetése mellett. Ha ezt elmulasztják, a kérelmet további hat hónapon belül pótolhatják, kiegészítő díjjal. A megújítási kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani, avval, hogy a védjegy nem módosítható, árujegyzéke nem bővíthető. A megújítást követően a Hivatal tájékoztatót közöl a Szabadalmi Közlönyben.

• A védjegyoltalom megszűnik, ha az oltalmi idő lejárt, a jogosult lemondott, a védjegyet törölték, nem használták, elvesztette megkülönböztető képességét, vagy a jogosult jogutód nélkül megszűnt.

Van-e különbség oltalmazott védjegy és domain név között?

A doménnevek regisztrációját nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), hanem a regisztrátorok végzik. A védjegyek lajstromozása és a doménnevek regisztrálása külön eljárások, de van átfedés, ha egy védjegy jogosultja doménnév ütközést tapasztal. Ha valaki engedély nélkül hasonló doménnevet regisztrál, az védjegybitorlást valósíthat meg, különösen, ha üzleti célra használja. A doménnév regisztrálása nem zárja ki a védjegybitorlást.

A doménnevet regisztrálhatják akár magyar állampolgárok, jogi személyek, valamint az SZTNH-nál lajstromozott védjegy tulajdonosai is. A regisztrátor nyilvánosságra hozza a bejegyzett igényeket, és ha 14 napon belül nincs kifogás, bejegyzi azt.

A védjegy és a doménnév ütközésének elkerülése érdekében az igénylők előzetes védjegykutatást kérhetnek az SZTNH-tól. A doménnév önállóan nem védjegy, de ha megfelel a jogi feltételeknek, lajstromozható védjegyként.

Mi a védjegyfigyelés, és miért lehet hasznos?

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Vt. alapján az érdemi vizsgálatot a korábbi jogok vonatkozásában felszólalás alapján végzi el. Ez azt jelenti, hogy ha a védjegy jogosultja arról szerez tudomást, hogy egy másik szolgáltató az ő védjegyével ütköző, így összetévesztésig hasonló védjegyet jelentett be, akkor kérelmezheti ún. felszólalási eljárásban a bejelentés törlését. Ezt azonban csak a védjegy bejelentésétől számított 3 hónapon belül teheti meg, és annak érdekében, hogy ezen időpontban tudomást szerezhessen az ütköző védjegy bejelentéséről, célszerű figyelemmel kísérnie a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő meghirdetéseket tartalmazó rovatát, míg a védjegyfigyelési kérelem alapján a hivatal megküldi a kérelmezőnek az olyan kutatási jelentést, amelyben az ő korábbi védjegyét feltüntették. A kérelem január 1. vagy július 1. kezdő időponttal legfeljebb egy évre, naptári hónapokban meghatározott módon kérhető, de a határidő lejártával ismételt kérelem terjeszthető elő.

Egyéb szellemi tulajdonvédelem körébe tartozó oltalmak:

• Szabadalom: A szabadalom új műszaki megoldásokat véd, míg a használatiminta-oltalom az egyszerűbb szerkezeti vagy elektromos megoldásokat. A tulajdonosok kizárólagos jogot szerezhetnek a találmányok vagy minták hasznosítására. A kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC) a szabadalom oltalmi idejét hosszabbítja meg gyógyszerek vagy növényvédő szerek esetében. A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (szabadalmasnak) kizárólagos joga keletkezik a találmány hasznosítására. A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. Az oltalom a lejárat napjának elteltével szűnik meg. A szabadalmi oltalom tartamára, a harmadik évtől évenként, az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. 

• A  formatervezési minta az ipari vagy kézműipari termékek megjelenésének védelmét szolgálja. Magyarországon a formatervezési mintaoltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt bejegyzett eljárás eredményeként keletkezik. A minta oltalma öt évig tart, és legfeljebb négyszer, öt-öt évvel meghosszabbítható. A jogosult kizárólagos jogot kap a minta hasznosítására és engedélyezésére.

• Védett ismeret (know-how): az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása. A know-how a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé nem válik. A know-how másra átruházható, forgalomképes.Egy know-how, illetőleg valamely szerzői mű esetén a szerzőség bizonyítására jogi megoldást nyújthat a műnek az SZTNH által vezetett önkéntes műnyilvántartásba vétele. Az önkéntes műnyilvántartásba vételről az SZTNH közokiratot állít ki, amely bár önmagában sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, ezzel később azonban bizonyítható, hogy a nyilvántartásba vett mű az akkori tartalommal létezett.

A fenti tartalom csupán tájékoztató jellegű, az adott ügyben részletes -honlap tartalmához képest annak frissítéséig esetlegesen módosult szabályokat is tartalmazó - tájékoztatást megbízás, jogi tanácsadás keretében adunk ügyfeleinknek.